Minden ami TELEPülésépítészet

2017. május 27. 21:40 - Sch.D

Intelligens városok

Cikkemben Z. Karvalics László: Intelligens városok – a gyökerektől az ezredforduló környékéig című munkáját dolgoztam fel.

 INTELLIGENS VÁROSOKA GYÖKEREKTŐL AZ EZREDFORDULÓ KÖRNYÉKÉIG

Bevezető gondolatok

Castells azt mondja, az új információs technológia és a mai korban bekövetkező társadalmi folyamatok között kölcsönhatás van, és ez a városokra, valamint a térre is hatással van. A városi életforma átalakult, de ez nem egységes mintázat szerint ment végbe, hanem történelmi, területi és intézményi kontextustól függően. A teret illetően egy újfajta, áramlások tere jelenik meg.

  1. Mitől intelligens város az intelligens város?

A fogalom nincs pontosan definiálva, sok mindent értenek alatta.

A globalizálódó város egyszerre politikai, gazdasági, és szociális szerveződés. A városi élet keretét a politikai, gazdasági szereplők, valamint a lakosok részvétele és az információs technika lehetőségeinek kihasználása együttesen jelenti.

Attól lesz intelligens a város, ha maga a városi élet, tehát a különböző szegmensek, szereplők intelligensen működtetett és szervezett. Az intelligencia magát az információ áramlását jellemzi. Nem magát a várost kell intelligens városnak tekinteni, hanem a különböző szereplők teszik intelligensé a várost úgy, hogy saját életüket szervezik meg értelmes módon. Vizsgálni tehát a városi gazdaság, politika és a polgárok viszonyrendszerét és kommunikációját kell, melyek ugyan beágyazódnak a globális rendszerbe, de a város lokalitásával megjeleníti a maga egyediségét.

A város, mint helyi folyamat azonosítható egy folyamatos konfliktus-megoldási eljárással. Ennek középpontjában a helyi hatalom áll, és a politikai, gazdasági szereplők, és a lakosok közreműködésével áll elő a problémamegoldás, mely a helyi közösség működési szerkezetében ragadható meg leginkább. A szerkezet pedig a következő részekből áll:

 A helyi társadalmat teljesen átszövő információs-kommunikációs hálózat

  • Az információs-kommunikációs hálózat mindennapi működése során kialakuló helyi közvélemény
  • közös helyi érdekek és csoportérdekek rendszere
  • közösségi érdekű cselekvések

Ha a helyi közösségek szerkezetének saját elvét vizsgáljuk, akkor az előzőeket kell áttekintenünk. Tehát a település intelligenciája lemérhető azon, hogy ezt a szerkezetet hogyan működtetik a szereplők. Ezt a szerkezet korunkra teljesen átalakult, az információs technikák gyors fejlődésének következtében. Megjelenik a lehetőség, hogy a helyi közösség önálló formális kommunikációs hálózatot hozzon létre. Ezzel a korábbi időkben a szerkezetben kialakult problémákat az intelligens város kezelni tudja:

 helyi nyilvánosságot teremt,

  • alapja lehet a közvélemény kialakulásának,
  • rendszeresen információt nyújt,
  • lehetőséget nyújt a visszacsatolásra

 Az intelligens város életét ezen az információs hálózaton keresztül lehet megszervezni, szabályozni és ellenőrizni

Míg régebben helytálló volt, hogy „a helyi közösség szerkezetének alapja az érdek, legfontosabb rendező elve pedig az informalizmus”. Az intelligens város esetében azonban „a közösség szerkezetének alapja a formalizált információs hálózat, rendező elve pedig az érdekek nyilvános ütköztetése, az informalizmus minimalizálása”.

Fontos azonban, hogy maga az információs hálózat kiépítése önmagában nem elég, azt intelligensen is kell tudni használni.

Egy intelligens város kiépítésekor elsősorban nem az infrastruktúra kiépítése jelenti a legnagyobb problémát, hanem az informális struktúráról való átállás, vagyis az érdekcsoportok meggyőzése, hogy az új információs hálózat valóban funkcionálhasson.

  Az intelligens városok programjai

Intelligens város tervezésének kiinduló lépései:

  • megvizsgálni a helyi közösség informális struktúráját, érdekszerkezetét
  • feltárni a már működő formális és rögzített struktúrákat, önkormányzat működését feltárni
  • eredmények figyelembevételével, meglévő erőforrások és intézményi infrastruktúra felhasználásával a technikai eszközök kiválasztása és az információs rendszer üzembe helyezése.

 

Fontos, hogy minél szélesebb körben vonjuk be az érintetteket a tervezésbe és a végrehajtásba. A projekt sikere pedig elsősorban azon múlik, hogy a résztvevőknek milyen érdeke fűződik a hálózat működtetéséhez, illetve attól, hogy mit várnak a működésétől.

 Az intelligens város koncepciók alkalmazók szerint 3 különböző csoportra osztható:

 

Az intelligens város sikerének kulcsa, hogy mindegyik szereplő igényeit lehetőség szerint elégítse ki, de legalábbis kedvezőbben, mint a korábbi.

 A rendszer rövidtávon megújítja: a városi közigazgatást, közlekedést, egészségügyi ellátást, munkát, tanulást, szórakozást, kultúrát.

 

Intelligens városok reális célja a közeljövőben Magyarországon:

Azokat az előnyöket, melyek technikai feltételei már adottak ahhoz, hogy tömegessé lehessen tenni, minél hamarabb a háztartásokba kell vinni.

 Önkormányzati feladatok az intelligens város kiépítéséhez:

Távlati célja  hogy minden működési területen kihasználják az információs technika lehetőségeit, a mindennapi élet egyre jobban szervezett, jól átlátható legyen.

Ezredfordulón sok próbálkozás volt, legfontosabbak ezek k.özül: Szingapúr, San Diegó, Amszterdam. Ezen kívül számos példa, hazánkban a legismertebb Nyíregyháza

Manuel Castells: Informational City

Az intelligens város az emberi kultúrtörténet egy újabb szakasza, a városi együttélés új formája, politikai-gazdasági-társadalmi evolúciós folyamat.

Városi jelenség. A középkorban a városok az idegen testek voltak, melyek a feudális struktúrába nem illeszkedtek, a változás középpontjai lehettek az iparosodáskor. Ugyanez figyelhető meg az információs társadalom kapcsán is. A városi terekbe szerveződő mindennapi élet lehet az információs társadalom kialakulásának legfontosabb területe.

 

A legfejlettebb szolgáltatások és az információs-globális gazdaság működése redukálható tudástermelésre és információáramlásra. térbeli koncentrációja nyomán metropoliszok alakulnak ki. Ezek városhálózatok, melyek különböző szinten alkotják a globális gazdaságot. 

  • Legfelső szint: New York, London, Tokió (egyetlen egységként működik)
  • Nagyobb centrumok: Hong Kong, Oszaka, Frankfurt, Zürich, Párizs, Los Angeles, San Francisco, Amsterdam, Milano (pénzügyi, nemzetközi gazdasági központok)
  • Regionális központ: Madrid, Sao Paulo, Buenos Aires, Mexikóváros, Tajpej, Moszkva, Budapest…

Az EU-ban a sikeres regionális politika alapja a középméretű városok kiegészítő funkcionálása. A különböző régiók a központjukon keresztül kapcsolódnak össze. Nem csak a világvárosok globalizálódnak, hanem globális és lokális szinten is, az egész rendszer összekapcsolódik. Nemzeti szint veszít jelentőségéből.

A városok közötti hálózat a világgazdaság motorja. A fejlődés egyszerre jár koncentrációval és dekoncentrációval. Nem egy térbeli struktúra jön létre, hanem egy folyamat.

Felfogható egy új, indusztriált térként is. A hagyományos ipartól jelentősen eltérő alkalmazotti szerkezettel: Bipoláris struktúrába szerveződik, nagyjából azonos méretű két predomináns csoportosulás körül. Az egyik oldalon magasan képzett technológiai alapú munkaerő, a másikon szakképzetlen segédmunkások tömege. Itt a legnagyobb fejlettség együtt járhat a legnagyobb nyomorral.

 Termelési folyamat szempontjából 4 típus:

  • K+F (kutatás-fejlesztés): innováció és prototípusépítés, központi területek erősen innovatív ipari centrumaiba koncentrálódik, jó életminőség
  • szakképzett termelés: üzemcsoportokban, újonnan iparosodó területeken
  • részben szakképzett: nagyarányú futószalag és tesztelési munka, off-shore
  • a késztermékek elfogyasztása, formalom fenntartása, technikai támogatás: regionális központokban

Az információs forradalom élén lévő legfontosabb innovációs centrumok lényegében új városi jelenségek (Pl. Szilikonvölgy). Globális ÉS lokális rendszerek egyaránt

A mindennapi élet jellege is átalakul. A távmunka felborítja a szokásos életritmust és intézményrendszert, de a közlekedésre is hatásra lesz. Napközben is könnyebben alakulhatnak ki dugók, ugyanakkor csökkenhet a reggeli és kora délutáni csúcsforgalom.

Telebankig és teleshopping megváltoztathatják a városi tér használatát, a vásárlóutcák jellege teljesen megváltozhat. Az oktatásban és egészségügyben azonban ellentmondó tendenciák bontakoznak ki, erősen térhez kötöttek.

Az új korszak nem jelenti a város végét. A munkahelyek, iskolák, egészségügyi központok, fogyasztói és szolgáltatói egységek, vásárlóutcák, stadionok léteznek és létezni is fognak, az emberek pedig növekvő mobilitással fognak mozogni ezek között. Az idő egyre rugalmasabbá válik, a helyek pedig egyre egyedibbé.

Az információs társadalom a lehetőségekhez képest próbálja minimalizálni a területi összefüggések szükségességét és maximálisan kihasználni a kommunikációs hálózatokban rejlő adottságokat. Ez nem oldja meg a slumosodás problémáját, csupán a társadalmi problémák előli menekülés eszköze. Ennek hagyományai USA-ban. A történelmi hagyományok miatt Európában eltérő a városfejlődés. Itt a történelmi városmag megőrizte funkcióját, és a slumosodás nem jelent akkora problémát, így a társadalmi problémák is kevésbé jelentkeznek. A szuburbanizáció folyamata is kevésbé erős. Ezekben a városokban a városon belül alakul ki a társadalmi rétegek elkülönülése.   

  1. Intelligens városok Európában az ezredforduló környékén

 

  1. Intelligens település kezdeményezések hazánkban az ezredfordulón

 1996 óta, kezdeményezője a Nemzeti Információs Infrastruktúra Program (NIIF)

A feltevésük, hogy az információs társadalom a legtöbb ember számára az intelligens településen, városon keresztül válik mindennapi valósággá.

Intelligens város programhoz 30 település csatlakozott. Feltétele az volt, hogy a programok vezetője az önkormányzat legyen, partnerei pedig oktatási intézmények, kulturális létesítmények, üzleti vállalkozások és társadalmi szervezetek, illetve állampolgárok legyenek. A nyújtott alapszolgáltatások: önkormányzati weboldal, tranzakciós szolgáltatások és elektronikus kommunikáció. Platformot ad a közösségi és kulturális tevékenységhez, az önkormányzati aktivitáshoz, támogatja az internet-szolgáltatás széleskörű bevezetését, vonzó környezetet alakít ki új vállalkozások számára, elektronikus elven működő szolgáltatások bevezetését teszi lehetővé, hátterét adhatja a távoktatás illetve távtanulás bevezetésének és a távmunka elterjedésének.1999.január 12-én alakult meg az ITOSZ (Intelligens Települések Országos Szövetsége), 42 taggal. A szövetség célja a nyugat-európai intelligens települések tapasztalatainak a közvetítése, illetve az egyes településeken belüli és közötti információs fejlesztések kialakítása.

Magyarországon számos város – köztük minden nagyobb – megtette már első lépéseit az intelligens várossá válás útján.

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://telep.blog.hu/api/trackback/id/12545061

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal

Minden ami TELEPülésépítészet
süti beállítások módosítása